Revbal blogja Büszkeség és Bali élet

"Ha a korszakodban, amiben éppen vagy, nem történnek ésszerűen a dolgok, és mindig ugyanoda érkezel vissza, akkor itt az ideje, hogy válts." Folyamatosan ez a mondat van a fejemben. Sok terület változik, és megy előre az életemben, de van pár fejezet, ahol áttörésre várok. A munkahelyemen lassan hónapok óta ugyanoda érek vissza. A bankkal egy ideje ugyanoda lyukadok ki. Ha nem jön azt áttörés, lépnem kell. Sok helyzetben ez türelmetlenségnek is hangozhatna, de van, ami már túl van az ésszerűség határán. Elhatároztam, hogy vezetett, és vezető leszek. Hogy amit mások fektettek az életembe, azokat tovább adom. Ha nem ésszerű, nem akarok tovább tűrni. A bibliai Péter jut eszembe, aki kiment a tengerre, és csak dobálta-dobálta a hálót. Nem fogott semmit. Jézus, Te "parton-halat-sütögető"! A tanácsodra van szükségem. Merre dobjam a hálót? 

Szerda este 22:30 "Á" ül velem szemben. Először volt házicsoportban, "P" hozta, régi szobatárs. Nagyon jó arc, valami nagyon hosszú vonalon még rokonok is vagyunk, mint kiderül. Beszélgetünk tervekről, munkáról, vicces dolgokról, egyszóval az életről. Aztán látszik az arcán, hogy most... most előhozza a kérdést: -Mesélj erről a Hillsong gyülekezetről. -A világ legjobb gyülekezete.-mondom -(Nevet) -Komolyan.-mondom -(Nem nevet) -Nekem az tetszett meg először, hogy itt nincsenek klikkek. -vág közbe "T". -Odamehetsz bárkihez, és odafigyelnek rád. És pontosan látom az arcán ugyanazokat a kérdőjeleket, amik az én arcomon voltak kb. másfél évvel ezelőtt. Látom, hogy az agya és a szíve között csak úgy cikáznak a gondolatok. Aztán visszaugrok pár órával korábbra, amikor 17:30-kor ott állunk a boltban Bettivel a mélyfagyasztott áruknál, és számolunk. "10 ember biztosan lesz"-mondja Betti. Vegyünk még két pizzát. Rohanunk. Mindig késésben. 19: