Hit és tudat (1.)
Régen írtam, (mentegetőzhetnék) de lehet, hogy nem volt mondanivalóm. Csak ennyi. Most viszon szeretném leírni későbbi önmagamnak is, meg annak, aki olvassa, hogy "hol jár az eszem". Nos, sok új dolog történik mostanság velünk Révészékkel, ami olykor kihívás, olykor öröm, néha pedig bosszúság. Igen, egyszerűen csak élünk, ennyi. Ami mostanában foglalkoztat, az a tudatosság és a hit kapcsolata. Mint ismeretes az univerzum előtt, nem olyan régen, egy hónapos "elvonulást" tartottam. Ez abszolúte tudatos és tervezett volt, azzal a céllal, hogy több időt legyek önmagammal, a teremtővel, és a Bibliával. Ha tömören kellene leírnom azt, hogy mit kaptam, akkor az a következő volt: 6 Ezután egy példázatot mondott nekik: „Egy ember fügefát ültetett a szőlőskertjébe. Egy idő múlva kiment, hogy gyümölcsöt szedjen róla, de egyet sem talált. 7 Ezért szólt a kertésznek: »Már három éve hiába keresek gyümölcsöt ezen a fán. Vágd ki, hogy ne foglalja a földet hiába!« 8 A