Hálás
“Mindenkor hálákat adjatok” (Biblia) “Örülök annak, amim van, s nem búsulok azon, amim nincs.” (Lev Tolsztoj) Sokak szemében a hálaadás kész önbecsapás. Abban, aki hálás, nincs meg a további értékekért való küzdelem elszántsága. Az, aki nem tud küzdeni, és nem akarja a mindig egyel jobbat, és egyel gyorsabbat, lemarad. És lássuk be, aki ezekben az időkben lemarad, rögtön céltvesztett is lesz. Mások szemében legalábbis mindenképp. A megelégedettséget látva sokaknak a tökéletes válasz arra, hogy keretek közé tegyen valaki mást. A megelégedett emberek az éttermek, és szolgáltatók kedvencei. Soha nincs panaszuk, mert már annak is örülnek, ha valaki rájuk mosolyog. Az ilyen ember a munkahelyén könnyen dobozba kerülhet. Keretet kap, amiből akár ki-, akár be lehet tenni. Az ilyen emberek elégedettek a régebbi telefonokkal, még ha kicsit karcosak is, de működnek- mondják. Jó a régebbi bútor, íróasztal, a csorba fülű csésze ráadásul ezernyi emléket is hordoz. A hálás em