Hétfő

Havazik. Reggel Zsoltival kiszaladtunk postára, és felvettem egy céges ajánlott levelet. A apeh küldte, hogy “fizessééé”. Ok. Utána rövid látogatás a raktárba, majd fogorvos. Ma nagyon belendült a fogdokim, és a nagy részét megcsinálta a munkáknak. Hagytam is ott pénzt rendesen! Aztán elmentem életem talán legtanulságosabb megbeszélésére, ahol eldőlt, hogy semmi sem fog eldőlni. A dolog pikantériája, hogy egy étteremben voltunk, de én nem ehettem az egyik tömésem miatt, ami ugyan ideiglenes, de jó, ha ott marad. Korgó gyomorral hallgatva egy embert, aki szisztematikusan, milliméterről milliméterre nyalja ki a gesztenyepürés tányért, és újabb adagokért megy, na ez a lélekjelenlét. Majd két rövid mondatot odavág, amivel próbál téged ponttá zsugorítani. Egy idő után hátradőltem, és csak néztem a “humanus capitalismust”, a fogyasztó embert! Még jó, hogy van egy értékrendem, amihez oda tudom magam mérni, és nem kell mindenféle “tanítások szelétől” ide-oda hajlonganom. És nem mellesleg van egy gyönyörű feleségem, elektromos kenyérpirítóm, egy kutyám, (bár csak kölcsön) meg egy csomó jó barátom! Na erről ennyit.