Revbal blogja Büszkeség és Bali élet

Reggel korán keltünk, és mentünk zenekari beállásra a Westend tetejére. Szabó Balu egyszer csak eltűnt. Kérdezem a többieket, hogy merre van?… Elment szülni. Merthogy Gabi szül. Eléggé kétségessé vált az esti koncerten való részvétele. Aztán délben jött a telefon: MEGSZÜLETETT! :-) Kislány, 4.40 kg 54 cm. Gratulálunk!!!!! :-)

Tegnap délután Sanyi blogját olvasva http://www.nyitottkapu.hu/home/?q=node/2128 jutott eszembe a következő dal, aminek a refrénje valami ilyesmi: “Ajjajjaj egy levelet felkapott a vihar Ajjajjaj ajjajjaj lehet a szívben is zivatar Tudom szeretet nélkül minden ház üres Minden városka lakatlan, Minden zseni ügyetlen, Félős nyuszi csak a kalapban/Céltalan üzenet a palackban”   Ezt a dalt neked küldöm Sanyi! :-)

Szombat Kora reggel indultunk Békésre a csapattal. Kitűnő társasággal repül az idő. Mondanom sem kell, hogy végigröhögtük az utat… Érdekes módon mégis az ilyen felhőtlen beszélgetésekben jönnek ki a legmélyebb gondolatok is, amikor nem kell görcsölni, hogy hogy fogalmazz meg egy mondatot, csak egyszerűen közlöd azt amit érzel, és feltételek nélkül fogadod is amit közölnek feléd. Csak őszintén. Minden sallangtól mentesen. Régi konferenciák hangulata csapott meg, ahogy a békési imaházhoz értünk. Az ajtók tárva nyitva, sürgő-forgó szolgáló testvérek, odabent tömött padok, valaki lelkesen beszél. Találkozás régi ismerős arcokkal, akik valamikor még csetlő-botló ifi-vezetők voltak, mára pedig gyülekezeteket pásztorolnak, hihetetlen lelkesedéssel. Felmentünk az ifiterembe próbálni az esti koncertre, és megjegyeztem a hangtechnikus srácnak (aki mellesleg nagyon profin végezte a dolgát) hogy milyen klassz ifitermük van. Igen-igen-mondta-csak mire felújítottuk, addigra már nem fértünk el

Rengeteg kérdés, kihívás, új arcok, lehetőségek, bukások, térdleporolás, újrakezdés, hibázás, összezörrenés, kibékülés, csalódás, megvetés, bátorítás, pofon, válaszpofon, kilátástalan helyzet, megbékülés, barátnak látszó ellenség, és látszólag megbántó igaz barát, hitelesség, hitetlenség, utazás, tájak, megmásznivaló hegy, megrepülni való felhők, ajándék pillanat, elszakadás, visszatérés, kellemes meglepetés vár rám. Rajtam múlik, hogy tudom-e majd nem középiskolás fokon tanulni, az életet.

Itthon!!! Múlt hét vasárnap délben landoltunk Budapesten. 24 óra repülőn, vagy repülőtéren. Az Isztambul-Budapest járaton már egyenesen herótom volt a repüléstől, de a turkish airlines azért kitett magáért, mert nagyon színvonalas kiszolgálást kaptunk. A határőrök arcuk előtt maszkban, kellő távolságból vizsgálgattak bennünket, majd az útlevélvizsgálatnál az egyik megjegyezte, hogy az útlevelemet már ki kellene cserélni, mert elég kopottas… Jah. biztos a mosógép sem javított az állagán, amikor egyszer bennfelejtettem a farmerem zsebében. :-) Hétfőn indult a hét, és mindenféle rohangászással kezdődött az új Magyar etap. Érdekes módon most, majd 3 hét afganisztánnal a hátam mögött, minden ügyintézés gördülékenynek, minden autós előzékenynek, és minden Nő gyönyörűnek tűnik. :-) Amúgy is bizonyított dolog, hogy a Magyar Nők a legszebbek a világon…. Ebben legalább jók vagyunk. :-) De tényleg! Vidáman fogtam bele életem első autó-átírásába, és rájöttem, ha van zsé, akkor minden ajtó szin