Gyülekezet
Főleg mostanában fordul velem elő az, hogy előveszek egy, a fejemben kavargó szót. Rágondolok, és figyelem, hogy milyen gondolatok, érzések társulnak hozzá, mit hoz fel bennem a felszínre. Ez egy olyan játék, amit lehet játszani otthon, villamoson, váróteremben, egy parkban a padon ülve, végül is bárhol-bármikor. Nem kell hozzá más, csak képzelőerő, viszonylag nyugodt környezet, és bátorság. Bátyámmal éppen a garázsukban szöszmötöltünk a múltkor, amikor a "kérsz egy kávét" kérdéskör felvetődött. Mondtam, hogy most nem, aztán ő mondta, hogy mostanában nem iszik, csak cikória-kávét. Azzal, hogy kimondta azt hogy cikóriakávé, egy pillanat alatt Mohai-nagymamám konyhájában találtam magam képzeletben, Pécsett a Tettyén... ott a konyhaajtóban lébecolva, nézve, ahogy a piros-pöttyös zománcozott kis nyeles edényben forralja nekem a kávét !! Egy hétéves kávézik , mert már lehet neki, és mert már nagy. A mama tejjel jól felöntötte, egy piros-lila(!!!) kalácsot kanyarintott hozzá, amit