Rabok legyünk

Tegnap este egy rendhagyó, és felejthetetlen házi-csoportunk volt Beniékkel. Nagy, öreg beszélgetés kerekedett ki a végén, örömökkel, harcokkal, jövőbeni tervekkel. Minőségi órák, minőségi emberekkel. Végig az járt a fejemben, hogy foglyok vagyunk. Foglyai egy olyan isteni elhívásnak, ami nem enged Bennünket. Valami olyannak, ami felülír minden eddigi elképzelést, álmot, önző célt, kisszerűséget, sérelmeket. Felülírja a korlátainkat, és falakat dönt le az életünkben.

Pál ír a filippi gyülekezetnek: "Fogoly vagyok Krisztusért". Börtönben volt persze megint, de a rabsága nem a 4 cellafal volt, hanem maga Krisztus. Rabul ejtette az a szabadság, amit csak a Megváltó adhat. Vezetők, papok, egyszerű emberek, koldusok, vakok, sánták, bénák élete változott meg az Ő rabsága miatt. Ha ma megkérdeznék, hogy "rabok legyünk-e, vagy szabadok?" Akkor azt mondanám most már biztosan: Én maradnék rab. 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Politikailag Korrekt

Bármennyire is kattintásvadásznak tűnik a cím első olvasatra, nem a nagypolitikáról fogok most írni. Szavazni természetesen el fogok menni, de mivel mások online felületein látom, hogy mi megy, én kihagynám a kisszerű kocsmai lökdösődés szintjén zajló kigurított vécépapír hosszúságú kommentelésre és fotelforradalmári megnyílvánulásokra okot adó bejegyzéseket. Rögtön  egy ellentmondással kezdem, mert a mondanivalóm lényege pont az lesz, hogy mennyire feldühített önmagamban az, hogy egymás után két helyzetben is láttam magam a Politikailag Korrekt (továbbiakban PK) ember szerepében. Bölcs, mindig fél méterrel az események felett járó emberek azok, akik ezt az oldalt erősítik. Biztosan személyiségi jegyi kérdés is ez, mert sikkes, pózör, paprikajancsik kevésbé PK-k mint a nyugodtabb vonalvezetésű emberek. Szóval egymás után kétszer is észerevettem a magam környezetében olyan jeleket, amikor valaki nem korrektűl járt el és én hagytam megtörténni azt, amit előre láttam. Persze nem egy domb
További információk

GÁZÓRA

Kép
Az előző bejegyzésemben ígértem, hogy írni fogok azokról az útjaimról, amiket a Baptista Szeretetszolgálat kötelékén belül tettem és tehettem meg. Ezt a mintát most egy szomorú, de aktuális hír miatt töröm meg:  A gázszolgáltató munkatársai megpróbálták leszerelni a gázórákat csütörtökön az Iványi Gábor által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) budapesti, Dankó utcai intézményeinél - írja a  Magyar Hang . Ónodi István gazdasági igazgató a lapnak elmondta, reggel jelentek meg a szakemberek, hogy leszereljék a két gázórát. Ezt megakadályozták, ekkor viszont az utcáról akarták elzárni a gázt, de ezt sem engedték. Jelenleg önkéntesek őrzik a helyszínt. A Dankó utcai két intézménynek 30 millió forintos gáztartozása van, azonban az állam azonban jóval többel tartozik nekik. Most közösségi  gyűjtés indult  a megsegítésükre.  Forrás: HVG A szociális segítőként végzett munkám egy jó nagy szeletét a hajléktalanokat segítő "Utcafront" intézményében töltöttem. Egymás után l
További információk

Hillsong London Budapest Connect

Kép
Gál Dávid barátom meghívására érkeztem vasárnap délután a Paulay Ede utcai irodaházhoz. Az e-mail, amit küldött, pár adatot tartalmazott; időpont, utca, házszám és hogy "You is welkome" :-). Próbáltam nem korábban érkezni, úgyhogy a közeli Liszt szobor tövéhez leültem egy pár percre, és rendeztem a gondolataimat, miközben Liszt éppen tébolyultan komponált mellettem...  15:45-kor léptem az épület kapujához, ahol rögtön 3 ember fogadott. -Isten hozott! -köszöntött egy nagyon mosolygós srác. (meg a BKV. mondtam magamban) Itt "átadtak" egy nagyon izgatott, szintén mosolygós még fiatalabb srácnak, akit a szemem sarkából figyelemmel kísértem, mert attól tartottam, hogy egyszer csak spontán a nyakamba veti magát. Átrepültünk a 3. check point-hoz, ahol a fiatal izgatott srác még utánam szólt: "-Odalent rengeteg meglepetés vár!" Ezen a ponton kaptam a veséimhez, és egy hang azt súgta. "most még meggondolhatod magad" :-D nnnnaaa neeem. Summa summárum: a
További információk