A 7
Ez a hét most egy kicsit sűrű, szaladgálós, és izgalmas volt. Minden estére volt valami program. Kedd-csütörtök edzés, a szerda angol óra, (( http://www.floridarey.hu/?p=Lenyeg ) mindenkinek ajánlom Editet az angol-tanárnőmet!!!) a péntek pedig ifi. Olyan, mintha a határidő-napló állandóan le akarna küzdeni…. de én nem hagyom. A szerda különleges volt, mert elkezdtem a 40 napos hús-mentes böjtöt. www.40nap.org Ha valaki, akkor én nagyon szeretem a húst. Szeretek főzni is, és azt hittem, nagyon nagy érvágás lesz megfeszítenem még jobban magam, de kifejezetten jól esik most megzabolázni az étvágyamat… Nem akarok magamnak megmászhatatlan célokat kitűzni, ha majd úgy alakul, egy pár napot teljes böjtben töltök. Jó tudni azt, hogy Isten a szíveket nézi… mintha mosolyogna, és csak annyit mondana: Semmi pánik… csak addig, amíg jól esik. Azt hiszem szerda este kattant át nálam egy nagyon fontos dolog, amit a böjt első gyümölcsének tartok. Egyre jobban kezdem kívülállónak érezni magam a “világ szörnyű történéseitől”. Nem hatnak már rám úgy a hírek, és ennek következménye, hogy kevesebbet aggódok. Nem mondom magam olyan nagyon rettegősnek, de azért az ember kombinál. Hogy lesz?, mennyibűl?, miként?! Nem vagyok teológus, de azt gondolom, Jézus nem véletlenül a pusztában böjtölt. Teljesen egyedül lehetett a gondolataival, távol minden behatástól, emberi véleménytől. Egy valakinek azért Ő is célpont lett. Annak, aki a szétdobálás (nem székdobálás) mestere, aki kevés-megmaradt idejét egy dologra tette fel, hogy megzavarja, és tönkretegye az Ember és Isten kapcsolatát. Egy furcsa párhuzam, ami edzésen ugrott be, amikor éppen bokszkesztyűben püföltük egymást; hogy a meccs, már az első ütés előtt eldől. Abban a pillanatban, amikor az ellenfeled meglátja az elszántságot, vagy a meghátrálást a szemedben, na ott van vége, vagy véged. Az edzés része egy erőnléti gyakorlat: Ketten állunk, egymás kezét csuklónál megfogva. a játék roppant egyszerű: át kell húzni az ellenfelet a saját oldalamra, és el kell vinni a falig. Én az edzőmmel kerültem párba, aki egy fejjel alacsonyabb, és 20 kilóval könnyebb nálam. Gondoltam ez egyszerű lesz. Aztán nulla másodperc alatt majdhogynem futva vitt át a szemben lévő falig. Megkérdeztem, hogy ez most hogy volt?!?! Azt mondta: “Neked csak az volt a célod, hogy visszatarts engem, nekem viszont az, hogy átvigyelek. ezért sikerült nekem…” Nevetett egyet, és aztán jött az újabb párcsere…. Szóval nekem nem csak annyi a dolgom, hogy az ördögnek ellenálljak, hanem hogy el is “rángassam”. Csak hogy tudja, hol a helye… :-) Jézus megcsinálta! Ő az én hősöm!!!
úgy van!
VálaszTörléspont ezen gondolkoztam én is, mármint azon, hogy az "ellenállás" nem merülhet ki abban, hogy valamit nem teszel.
elég-e transzparenseket villogtatni, vagy fel kell venni a harcot ténylegesen, a két kezünkkel az "erők és hatalmasságok" ellen? elég kirakni egy bannert a weblapunkra, hogy "make poverty history", vagy ... Na érted!
igen, faltól falig rángatni a sátánt. ha a Krisztus keze vezérel, akkor lehet. az én erőm hozzá kevés... Neki viszont már csak a nevére is rettegnek.
Hú, barátom! Ezt most nagyon eltaláltad!
VálaszTörlésMár a nevére is rettegnek....
Azon gondolkoztam, hogy Ézsaiás is pl. azzal osztja az ellenségét, hogy "de majd az Úr megsegít engem..." nem azt mondja, hogy majd én megmutatom neked, ellenségem!
Szóval a "nekem erősebb az apukám" feeling az felnőttként is fontos!
És aztán az oviban meg is verekedtünk! :-))