“Azon az éjszakán”
(ez a bejegyzés nagypéntek estéjén lett elkezdve)
Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott vette a kenyeret, és hálákat adva megtörte. Azon az éjszakán, amikor a szárnyai alatt felnőtt tanítványok örömmámorban úszva, hogy új király van születőben, szóval akkor már az egyiknek a szívét behálózta a Pusztító. Jézus pedig így elárulva, mégis hálákat adott. Ezen a napon én is hálát adtam, mert megtört a 47 napos böjt. Érdekes volt újra húst enni.
A hétvége kellemesen telt, pihenés, szolgálat, barátok, minden kellemes arányban elosztva a 4 napban. Húsvét hétfőn kora reggel Anyuékkal felkerekedtünk, és lementünk Síkfőkútra, a családi rezidenciára, ahova jöttek Robiék, és Krisztiék is. Sajnos eléggé szét vagyunk szórva az országban ahhoz, hogy sűrűn találkozzunk. De amit lehetett, mindent kihoztunk a napból, sokat beszélgettünk, meg nagyokat nevettünk. Anyuéknak ez mindig főfőfő ünnep, ha együtt láthatnak bennünket. Szerintem büszkék ránk, és persze mi is azok vagyunk rájuk!!! :-)
Kedden elkezdődött a hét, egy kis kocsiberhelés, meg este kirándulni akarás, de végül is otthon maradás eső miatt.
Ma az utolsó simítások a nagy út előtt, csütörtökön elutazom Afganisztánba. Megpróbálok majd onnan is jelentkezni, de előre nem ígérek semmit.
A múltkori útról két fotó:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése