vegre valahara
Kitarto, es eros fenyegetesek hatasara irom ezt a blogot, mert valoban, mar 15 napja itt vagyok az Egyesult Kiralysagban, es meg nem volt annyi affinitasom, hogy leuljek a gep ele.... hat most irok. Az irotarsaim is megszegyenitenek, Beci, Balu, Lalaek blogja folyamatosan frissul, en meg mindig elnapolom. ime tehat a velem tortentek:
Aug 21.-en egy kellemes delutani oran elindultunk a repuloterre Adelkammal kettesben. Elotte egesz nap a kanapen ulve bamultam a nyitott ures borondot, nagyokat sohajtva, mint egy szulo no. Kicsit nehezkesen indult a pakolas, de aztan fel ora alatt osszeramoltam. Adelommal meg elsetaltunk kezenfogva az irodaig, kinyomtatni a jegyemet. Rekkeno hosegbol aztan 2.5 ora repules utan megerkeztem az esos, hideg Angliaba. Az elso benyomasom mar kellemes volt, mert az angol hataror egy meglehetosen jol ejtett magyar "koszonom"-mel adta vissza az utlevelemet... nofene. itt beszelik az egyetlen tokeletes nyelvet!!!-summaztam magamban, majd magamhoz ragadvan a nagykuffert, belegyalogoltam a repteri kavalkadba. Aron es Kriszta mar kint vartak, es nagyhamar be is pattantunk az autoba. Hazaig beszeltettek, (Kriszta foleg :-) ) hogy mi van otthon, meg ilyenek. Aztan ejfel korul egy nagy kajalast csaptunk egy sulthal-sultkrumpli kompozicio meg egy kellemes sor tarsasagaban. Jo volt latni a regi ismerosoket, Kallai Jocot, meg Bicskey Pityut, akik nagy olelesekkel fogadtak. Oszinten szolva igen jol esett. Idegen orszagban, megis ismerosok kozt.
Masnap, szombaton lementunk a tengerhez, de meg elotte beugrottunk York varosaba. A zegzugos utcakon rengeteg turista es helyi ember kavargott, a tereken pedig mindenfele eloadomuveszek probaltak megallitani a setalo embereket. kisebb-nagyobb sikerrel. Egy szabadulomuvesz kb 80 embert vonzott, amint kenyszerzubbonyban, es vastag lanccal korbetekerve, folyamatos sztorizassal szorakoztatta a nepet. Egy arra halado mentoautonak is odaszolt; "Meg menjetek egy kort, 5 perc es vegzek." Nagyon vicces volt. Aztan persze kiszabadult, mindenki nagy magkonnyebbulesere, es potyogtak az aprok a kalapjaba. Tovabbmenve, egy kellemes hangu holgy enekelt mindenfeleket, arrebb egy srac gitarozott, es enekelte a No Woman No Cry-t meglehetosen hamisan. korulotte nem volt tomeg. odebb egy csont lilara festett foszer egy lila biciklin mozdulatlanmuveszt jatszott szinten nemi aproert. A gyerkocok sikitva-nevetve rebbentek szet, amikor megmozdult. Nagyon jo hangulatban telt el a nap, ucsorogtunk, beszelgettunk, meg dagalyt neztunk a tengerparton.
Vasarnap reggel mentunk gyulibe, ahol rogton az ajtoban fogadott Ali Bianchi. (O a leendo osztalyfonokom. ) Persze nem csak engem udvozolt, hanem az osszes tobbi embert is. nagyon megorultunk egymasnak, es olyan termeszetesseggel fogadott mintha ezer eve ismernenk egymast. Kellemesen erintett az is, hogy a gyatra angoltudasom miatt abszolut nem hoztak zavarba, mindenki kitunoen artikulalva, lassan beszelt hozzam, es sokat segitettek, segitenek. A gyulialkalom maskulonben nagyon profi, lathatoan rengeteg munkaval osszeallitott-szervezett csapatmunka "termeke". Semmi felesleges mozzanat, benazas, vagy hosszu nema csend, varva valakire, akinek mar a szinpadon kellene lenni, de meg a kanyarban sincs. Mindenki tudja, es teszi a dolgat, legyen az feny, hang, videotechnikus, zenesz, vagy maga a pasztor. Azota mar sikerult valamelyest belelatnom abba a hatalmas hattermunkaba, ami minden vasarnapi alkalmat megeloz. azt hiszem hamarosan en is reszese leszek, hiszen minden diaknak kotelezo reszt venni a szervezesben, es a lebonyolitasban.
A napok gyorsan telnek, mert mindig van valami tennivalo. eppen egy lakasfelujitas kozepen vagyunk, es Aronekkal csempezunk, padlot rakunk, festunk, csiszolunk. A haloszobak mar megvannak, ugyhogy az ejszakat mar kellemes korulmenyek kozt toltjuk. A szobam, (majd hamarosan szobank), nagyon szep lett, es nagyon kellemes is. Azert meg nincs teljesen berendezve, "valaki" meg hianyzik belole. :-D
minden bizonnyal kihagytam egy csomo tortenest, meg sztorit, de mostmar becsszora irni fogok, es beszamolok mindenrol. Mar varom az iskolat, nagyon izgat, hogy mennyire fogom jol venni az akadalyokat, meg a tanulassal jaro izgalmakat.
Es meg valami. Olvasva az otthoni torteneseket, olyan, mintha most ezerszer tobb minden tortenne, amibol kimaradok. jo olvasni a zenesztarsak elmenyeit, a Kanai templomnal evangelizalast, koncert hegyeket, a Szeretetszolgalat ugyes-bajos dolgait. Minden bizonnyal sok dolog valtozni fog mig idekint vagyok, de remelem, majd akkor, amikor innen bucsuzok, (jovo julius kornyeken) akkor mar egy olyan blogbejegyzes szulethet, ahol egy, az Istentol, es emberektol megerositett Revesz Balazs fog blogot irni. ez a cel.
Aug 21.-en egy kellemes delutani oran elindultunk a repuloterre Adelkammal kettesben. Elotte egesz nap a kanapen ulve bamultam a nyitott ures borondot, nagyokat sohajtva, mint egy szulo no. Kicsit nehezkesen indult a pakolas, de aztan fel ora alatt osszeramoltam. Adelommal meg elsetaltunk kezenfogva az irodaig, kinyomtatni a jegyemet. Rekkeno hosegbol aztan 2.5 ora repules utan megerkeztem az esos, hideg Angliaba. Az elso benyomasom mar kellemes volt, mert az angol hataror egy meglehetosen jol ejtett magyar "koszonom"-mel adta vissza az utlevelemet... nofene. itt beszelik az egyetlen tokeletes nyelvet!!!-summaztam magamban, majd magamhoz ragadvan a nagykuffert, belegyalogoltam a repteri kavalkadba. Aron es Kriszta mar kint vartak, es nagyhamar be is pattantunk az autoba. Hazaig beszeltettek, (Kriszta foleg :-) ) hogy mi van otthon, meg ilyenek. Aztan ejfel korul egy nagy kajalast csaptunk egy sulthal-sultkrumpli kompozicio meg egy kellemes sor tarsasagaban. Jo volt latni a regi ismerosoket, Kallai Jocot, meg Bicskey Pityut, akik nagy olelesekkel fogadtak. Oszinten szolva igen jol esett. Idegen orszagban, megis ismerosok kozt.
Masnap, szombaton lementunk a tengerhez, de meg elotte beugrottunk York varosaba. A zegzugos utcakon rengeteg turista es helyi ember kavargott, a tereken pedig mindenfele eloadomuveszek probaltak megallitani a setalo embereket. kisebb-nagyobb sikerrel. Egy szabadulomuvesz kb 80 embert vonzott, amint kenyszerzubbonyban, es vastag lanccal korbetekerve, folyamatos sztorizassal szorakoztatta a nepet. Egy arra halado mentoautonak is odaszolt; "Meg menjetek egy kort, 5 perc es vegzek." Nagyon vicces volt. Aztan persze kiszabadult, mindenki nagy magkonnyebbulesere, es potyogtak az aprok a kalapjaba. Tovabbmenve, egy kellemes hangu holgy enekelt mindenfeleket, arrebb egy srac gitarozott, es enekelte a No Woman No Cry-t meglehetosen hamisan. korulotte nem volt tomeg. odebb egy csont lilara festett foszer egy lila biciklin mozdulatlanmuveszt jatszott szinten nemi aproert. A gyerkocok sikitva-nevetve rebbentek szet, amikor megmozdult. Nagyon jo hangulatban telt el a nap, ucsorogtunk, beszelgettunk, meg dagalyt neztunk a tengerparton.
Vasarnap reggel mentunk gyulibe, ahol rogton az ajtoban fogadott Ali Bianchi. (O a leendo osztalyfonokom. ) Persze nem csak engem udvozolt, hanem az osszes tobbi embert is. nagyon megorultunk egymasnak, es olyan termeszetesseggel fogadott mintha ezer eve ismernenk egymast. Kellemesen erintett az is, hogy a gyatra angoltudasom miatt abszolut nem hoztak zavarba, mindenki kitunoen artikulalva, lassan beszelt hozzam, es sokat segitettek, segitenek. A gyulialkalom maskulonben nagyon profi, lathatoan rengeteg munkaval osszeallitott-szervezett csapatmunka "termeke". Semmi felesleges mozzanat, benazas, vagy hosszu nema csend, varva valakire, akinek mar a szinpadon kellene lenni, de meg a kanyarban sincs. Mindenki tudja, es teszi a dolgat, legyen az feny, hang, videotechnikus, zenesz, vagy maga a pasztor. Azota mar sikerult valamelyest belelatnom abba a hatalmas hattermunkaba, ami minden vasarnapi alkalmat megeloz. azt hiszem hamarosan en is reszese leszek, hiszen minden diaknak kotelezo reszt venni a szervezesben, es a lebonyolitasban.
A napok gyorsan telnek, mert mindig van valami tennivalo. eppen egy lakasfelujitas kozepen vagyunk, es Aronekkal csempezunk, padlot rakunk, festunk, csiszolunk. A haloszobak mar megvannak, ugyhogy az ejszakat mar kellemes korulmenyek kozt toltjuk. A szobam, (majd hamarosan szobank), nagyon szep lett, es nagyon kellemes is. Azert meg nincs teljesen berendezve, "valaki" meg hianyzik belole. :-D
minden bizonnyal kihagytam egy csomo tortenest, meg sztorit, de mostmar becsszora irni fogok, es beszamolok mindenrol. Mar varom az iskolat, nagyon izgat, hogy mennyire fogom jol venni az akadalyokat, meg a tanulassal jaro izgalmakat.
Es meg valami. Olvasva az otthoni torteneseket, olyan, mintha most ezerszer tobb minden tortenne, amibol kimaradok. jo olvasni a zenesztarsak elmenyeit, a Kanai templomnal evangelizalast, koncert hegyeket, a Szeretetszolgalat ugyes-bajos dolgait. Minden bizonnyal sok dolog valtozni fog mig idekint vagyok, de remelem, majd akkor, amikor innen bucsuzok, (jovo julius kornyeken) akkor mar egy olyan blogbejegyzes szulethet, ahol egy, az Istentol, es emberektol megerositett Revesz Balazs fog blogot irni. ez a cel.
Sok sikert, és mégtöbb áldást kívánok!
VálaszTörlés:-)
Robi