Blog a sulibol

Ma megint annyi minden tortent, hogy mar a nap elejere sem emlekszem. Csak annyi dereng a reggeli villamosutrol, hogy Agival utaztam (lakotarsunk) egy darabig, es hogy sikerult totalisan idoben ideerni a suliba, minden rohanas nelkul. Ma sokat gondoltam a gondolataimra. Megfigyeltem, hogy neha mintha teljesen osszefuggestelen dolgok ugrananak be a kepbe. Vagy megsem?! Szabo Balu blogjat www.baloo27.blog.hu olvasva peldaul Revesz mama jutott eszembe, es egy nagyon kiskori emlekem. Ott ulunk ketten az agyan, o fekete kendoben, fekete ruhaban, en valami 5-6 eves lehettem. Enekeltunk kozosen. En tartottam nagy komolyan az olemben a fekete Hit Hangjai enekeskonyvet, es enekeltunk. Ugy tettem, mintha tudnek olvasni. De mivel mar kivulrol tudtam ezt az eneket, nem volt fontos... de megis, mivel ezt lattam a felnottektol, hat tartottam. Ahogy vege lett a dalnak, rogton megkertem, hogy meseljen, de ne mindenfelerol, hanem a "regi szep idokrol". Es meselt nekem nagyon hideg telrol, ahol lovontatta szannal mentek, vittek a piacra a krumplit, meg mindenfeleket. Meg rettenetesen forro nyarrol, amikor a hatarban elindult az aratas. Addig kerulgettem mindig a kerdeseimmel a forro kasat, hogy vegre elkezdett beszelni a haborurol, azon belul is tankokrol, meg fegyverekrol, katonakrol. Gyerekkoromban olyan szepnek tunt a haboru. Minden csupa izgalmas volt, es a nagy sztorikban Mama es Nagypapa mind hoskent szerepeltek. Arra gondoltam, hogy ha en felnovok, en is akarok haboruzni. Aztan megolelgetett. Csontos kezei alomba simogattak. Es volt ott haboru, es en persze katona voltam, meg vadakat terelo juhasz. Aztan nagynenemekhez kolotozott Pecsre. Nem ertettem hogy miert?!? Neki itt van a kis szobaja... Aztan egyszer csak teljesen magamtol elhataroztam, hogy levelet fogok neki irni. Masodikos lehettem. Mar nem emlekszem, hogy mi volt a levelben, csak arra, hogy apuval elmentunk, a postara feladtuk...
Nemsokara meglatogattuk Pecsen. A levelem ott volt az ejjeliszekrenyen, es amikor beleptem a szobajaba, nagy konnyes szemekkel vont oda magahoz, es csokolgatott. Teljesen el volt amulva, hogy az unokaja irt neki! kesobb Boriska nagynenem elmondta, hogy Revesz Mama mindenkinek azt ujsagolja, lepten-nyomon, hogy levelet kapott tolem. Es minden nap elolvassa legalabb ketszer. Aztan leultunk, es beszelgettunk... minden percet teljes odafigyelessel toltott velem. Aztan lassan mennunk kellett.
Mindig azert imadkozott, hogy lelkipasztorok legyenek a gyerekei-unokai. Aztan egy oszi napon negy lelkipasztor unokaja vitte a koporsojat a nyitott sirgodorhoz. Tudott imadkozni. Elorement a Hit Asszonya.