előre!!!
Na régen, több mint egy hónapja nem írtam. Rájöttem, hogy a mindenféle más közösségi oldalakon bejegyzett szövegeim miatt hanyagolom el a blogomat. Pedig ez inkább maradandó lesz. Ha belegondolok, hogy az elmúlt egy hónapban mennyi minden történt, akkor sajnálom, hogy nem jegyeztem le.
Hogy milyen volt Lutonon tölteni egy egész napot, lilára erőltetett szemekkel meredni a kijelzőre, és izgulni, hogy csak késsen a gép, és ne töröljék az indulását. majd 18óra várakozás után Adél születésnapjának hajnalán megérkezni haza. Aztán a szülinapján megnézni az új 3D-s mozit. Aztán készülődni a karácsonyi rohamra, család Hajdúszoboszlón, és család Székesfehérváron. Közben találkozni régi barátokkal, és nagyokat beszélgetni... és kiderül, hogy az egyikük már apa, a másik hamarosan az lesz. A harmadik börtönben van. :-) Aztán volt még költöztetés, előtte szilveszter a szűk baráti körrel. és az elmaradhatatlan (!) születésnapom. 29. ilyesztően közel a harminchoz. Aztán egy hóeséses hajnalon a nagy bőrönddel elindultam ferihegyre, hogy visszamenjek Angliába... már majdnem sorra kerültem a check-in-nél, amikor kiirták, hogy törölték a járatot... na tessék. gondoltam. maradok. És rögtön tárcsáztam Áront, hogy ne induljon, mert törölték a gépet. Halál álmos hangon közölte: Te nem ma jössz, hanem holnap... és ott álltam, és realizálódott bennem, hogy pontosan 24 órával korábban értem ki a reptérre. :-)
Egy ajándék nap.
Rá 1 nappal már az angliai havas autópályán szundítottam a buszon, a reptérröl hazafele jövet.
Aztán másnap már suli, és nagy örvendezések, meg minden.
És most itt ülök, és hallgatom, olvasom az otthoni Szeretetszolgálatos riportokat, és büszke vagyok a barátaimra, akik most éppen talán hulla fáradtan ülnek a budapesti irodában, vagy éppen a holttestekkel boritott utcákon ápolják a sebesülteket.
és csetelve velük, úgy érzem, az Isten egy különleges környezetbe engedett beleszületni. Lehetetlen dolgokat tesznek meg...
és most ülök, nézek ki a fejemből, és tudom, hogy 2.5 hét múlva, már Adélka is itt lesz mellettem.
na de addig még írok...
Hogy milyen volt Lutonon tölteni egy egész napot, lilára erőltetett szemekkel meredni a kijelzőre, és izgulni, hogy csak késsen a gép, és ne töröljék az indulását. majd 18óra várakozás után Adél születésnapjának hajnalán megérkezni haza. Aztán a szülinapján megnézni az új 3D-s mozit. Aztán készülődni a karácsonyi rohamra, család Hajdúszoboszlón, és család Székesfehérváron. Közben találkozni régi barátokkal, és nagyokat beszélgetni... és kiderül, hogy az egyikük már apa, a másik hamarosan az lesz. A harmadik börtönben van. :-) Aztán volt még költöztetés, előtte szilveszter a szűk baráti körrel. és az elmaradhatatlan (!) születésnapom. 29. ilyesztően közel a harminchoz. Aztán egy hóeséses hajnalon a nagy bőrönddel elindultam ferihegyre, hogy visszamenjek Angliába... már majdnem sorra kerültem a check-in-nél, amikor kiirták, hogy törölték a járatot... na tessék. gondoltam. maradok. És rögtön tárcsáztam Áront, hogy ne induljon, mert törölték a gépet. Halál álmos hangon közölte: Te nem ma jössz, hanem holnap... és ott álltam, és realizálódott bennem, hogy pontosan 24 órával korábban értem ki a reptérre. :-)
Egy ajándék nap.
Rá 1 nappal már az angliai havas autópályán szundítottam a buszon, a reptérröl hazafele jövet.
Aztán másnap már suli, és nagy örvendezések, meg minden.
És most itt ülök, és hallgatom, olvasom az otthoni Szeretetszolgálatos riportokat, és büszke vagyok a barátaimra, akik most éppen talán hulla fáradtan ülnek a budapesti irodában, vagy éppen a holttestekkel boritott utcákon ápolják a sebesülteket.
és csetelve velük, úgy érzem, az Isten egy különleges környezetbe engedett beleszületni. Lehetetlen dolgokat tesznek meg...
és most ülök, nézek ki a fejemből, és tudom, hogy 2.5 hét múlva, már Adélka is itt lesz mellettem.
na de addig még írok...
Ha egy nappal korábban mentél ki a reptérre, akkor nagyon utálhatsz bennünket... ilyen hamar leléptél volna, mi? :-)
VálaszTörlés... az a helyzet Bazsi, hogy 30-nál vége mindennek. Búcsúzz el, használd ki még az utolsó napjaidat! Aki ezt cáfolni próbálja, kamuzik, és valszeg csak egy kíborg egy idegen bolygóról. Ne dőlj be neki!!! :) Éljenek a 30 alattiak! :) (vajon miért érzem, hogy ezzel a kommenttel nem leszek túl népszerű itt a blogodon? :P)
VálaszTörlésAkkor 2011 jan.2.-an hibernaltatom magam, es meghagyom, hogy csak akkor ebresszen fel a tudomany, ha megtalaltak a megoldast a 30. felettieknek is a normalis eletre. Adelom meg egy evig nezheti a lefagyasztott onmagamat, aztan o is kovet a fagyos vegtelenbe. Ohh micsoda kilatasok. :-D
VálaszTörlésEgy hivo pulyka probalja gyozkodi hitetlen tarsat: Hidd el, van elet karacsony utan is...
hidd el, van elet 30. utan is
Akkor én hülgye vagyok? Én kíváncsian várom, hogy milyen lesz félszáz évesnek lenni! Akkora ordenáré bulit csapunk, hogy azt még biza, Demjén apám is megirigyelheti... :-P
VálaszTörlés