2222

Nagy meglepetésemre, amikor megnyitottam a blogomat, az olvasószámlálóban ez a szám fogadott. Amióta számon tartom az olvasóimat (és ahogy egy részben írtam is, hogy nekem ez a műfaj kétirányú kommunikáció is),  egyre inkább felelősséget érzek aziránt is, hogy a kommunikáció fennmaradjon. 2222 lehetőség, hogy megértsenek, hogy átadhassak valamit magamból. Készül egy Ghánai körkép, és egy kis ízelítő az Academy életéből. Előre hát, vitorlákat fel!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

GÁZÓRA

Kép
Az előző bejegyzésemben ígértem, hogy írni fogok azokról az útjaimról, amiket a Baptista Szeretetszolgálat kötelékén belül tettem és tehettem meg. Ezt a mintát most egy szomorú, de aktuális hír miatt töröm meg:  A gázszolgáltató munkatársai megpróbálták leszerelni a gázórákat csütörtökön az Iványi Gábor által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) budapesti, Dankó utcai intézményeinél - írja a  Magyar Hang . Ónodi István gazdasági igazgató a lapnak elmondta, reggel jelentek meg a szakemberek, hogy leszereljék a két gázórát. Ezt megakadályozták, ekkor viszont az utcáról akarták elzárni a gázt, de ezt sem engedték. Jelenleg önkéntesek őrzik a helyszínt. A Dankó utcai két intézménynek 30 millió forintos gáztartozása van, azonban az állam azonban jóval többel tartozik nekik. Most közösségi  gyűjtés indult  a megsegítésükre.  Forrás: HVG A szociális segítőként végzett munkám egy jó nagy szeletét a hajléktalanokat segítő "Utcafront" intézményében töltöttem....
További információk

Koszovó 2000

Negyven felé az ember ösztönösen visszaemlékezik és összegez. Elvégre is a legjobb forgatókönyv szerint is az élete delén tart, ahonnan persze még bőven van felfelé, de nem ugyanaz a tempó és nem ugyanolyanok az útviszonyok sem. Az életem egy nagyjából 10 éves szakaszában viszonylag sokat és rendszeresen utaztam a Baptista Szeretetszolgálattal, a Segélyszervezettel, (nekem így nagybetűsen marad)   ahol szolgáltam. Az útjaink mára eltávolodtak, de az örökséget, amit kaptam rajtuk keresztül, nem veheti el senki. Koszovó, Kárpátalja, Jordánia, Afganisztán, Haiti, Kambodzsa vagy éppen Ghána. Ezek a helyek örökre belém égtek és a kultúráiból meríthettem, amit a saját szubjektív szűrőimen keresztül meg is éltem és így szeretném az utókornak is továbbadni. A következő pár bejegyzésben régi visszaemlékezéseimet írom meg, amiben nem mindig a történet vége az érdekes, vagy hogy “mennyi minden” történt, sokkal inkább felvillanások és személyes átélések olyan helyeken, ahonnan a legtöbb ember ...
További információk

Politikailag Korrekt

Bármennyire is kattintásvadásznak tűnik a cím első olvasatra, nem a nagypolitikáról fogok most írni. Szavazni természetesen el fogok menni, de mivel mások online felületein látom, hogy mi megy, én kihagynám a kisszerű kocsmai lökdösődés szintjén zajló kigurított vécépapír hosszúságú kommentelésre és fotelforradalmári megnyílvánulásokra okot adó bejegyzéseket. Rögtön  egy ellentmondással kezdem, mert a mondanivalóm lényege pont az lesz, hogy mennyire feldühített önmagamban az, hogy egymás után két helyzetben is láttam magam a Politikailag Korrekt (továbbiakban PK) ember szerepében. Bölcs, mindig fél méterrel az események felett járó emberek azok, akik ezt az oldalt erősítik. Biztosan személyiségi jegyi kérdés is ez, mert sikkes, pózör, paprikajancsik kevésbé PK-k mint a nyugodtabb vonalvezetésű emberek. Szóval egymás után kétszer is észerevettem a magam környezetében olyan jeleket, amikor valaki nem korrektűl járt el és én hagytam megtörténni azt, amit előre láttam. Persze nem egy ...
További információk