Épp csak dereng

Panel a lépték, forró katlan, egy-szoba konyha kovászos uborka
Szezon a fazonnal, belegöngyölve egy garatra ragadt barbon hab
A torkán ragadt gondolat. Teljesít, mert elvárt ez, mint az adó
Vevő sohasem hagy semmi borravalót, vagy legalább valami cukor
Borsó-főzeléket enne, fasírozottal, amiben több a kenyérsercli, mint a hús
Hentesárút csak akkor látott, mikor a macska felugrott az asztalra, és belenyalt
"Az életbe is"-mondja újra, míg újjra nem ég a dekk a cigi, az olcsó a nemzeti 
Érzelmű, kiszolgáltatott a trikolornak, és a felette zengő lózungok, mint cserép
Korsószámra issza a savanyú meleg levet, szénsav az éterben, alkohol az agyban
Játssza végig minden lépését, mint Kasparov, szimultán rakosgatja útjelző
oszlopait magára hagyja ,hogy tartsa élete födémét, míg a korpusz súlya
össze nem nyomja.  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Politikailag Korrekt

GÁZÓRA

Életünk otthagyott létrái