Uralkodj magadon, vagy más megteszi helyetted
Önuralom. (Abstinentiam)
Belevágni ebbe a témába, amibe ókori gondolkodók, bibliai személyek, filozófusok, hadvezérek, államférfiak bicskája is beletört már, nos nem könnyű feladat. Őszintén szólva szándékos tükörtartás akarna ez lenni, magam elé. És gondolati pályabejárás.
Előre szólok, hogy nem a tutit mondom, csak azt amit megéltem, kibogoztam ebben a keszekusza, kapcsolatoktól emelt, és terhelt világban.
Az önuralom valami tervhez, mérőónhoz igazítja magát, mint aki tudatosan dönt, és nem a pillanatnyi szükségletei kielégítése érdekében hozza azokat.
Az önfegyelem nem a saját értékrendszer, vagy érdek háttérbe szorítása, sokkal inkább taktikai lépés, ami a folyamat része.
Az önfegyelem képes arra, hogy a hibás döntéseket felülbírálja, és visszamenjen a kezdővonalhoz.
Az önuralom elég magabiztosságot sugároz, hogy az emberek elkerüljék a konfrontációt.
Ha mégis konfrontálódnak a zemberek, pontosan időzíti az ellencsapást.
Az önuralmat nem lehet Coelho idézetekkel bevinni.
Az önuralom nyugodt erő.
Az önuralom valami olyan dolog, ami nyomásra aktivizálódik.
Szabadon továbbgondolható, és vitaképes a blog, keress, reagálj, lájkolj, ahogy tetszik. :-)
Ja, és soha ne idézzetek tőlem, csak ha már meghaltam. Köszönöm.
Nagyon jo gondolatok! Tetszik, lenyeges. Amit picit hianyoltam: Az onuralom nem magatol jon, az kemeny munka gyumolcse. Csak nehogy valaki azthihyje, hogy "majdamikor kell, tudok uralkodni magamon..." mert igy altalaban nem fog menni.
VálaszTörlésJol irsz, nagyon!;)
Köszi Zozy, ezért is írtam, hogy tobábbgondolható a dolog, és lehet reagálni. :-)
VálaszTörlés...ha önuralmat gyakorolsz, nagyon sokan idegesek lesznek azok közül, akik nem szeretik magukon ezt kipróbálni, ezért elkerülnek téged, tehát jól jársz. :o)
VálaszTörlés